Nyugdíjas tanár. 1971-1972-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen angol szakos tanári diplomáját. Hobbija a vitorlázás.
Pauncz Rezső Ruben [Szeged, 1920‒2021. kémikus. Az MTA 1995-ben választotta külső tagjának, a Szegedi Egyetem pedig 1996-ban tiszteletbeli doktorának.] másodunokatestvérem. Közös dédapánk Pauncz Mór [Eger, kb. 1831 – Eger, 1911. szeptember 16.] az egri temetőben nyugszik.
Rezső évenként legalább egyszer ellátogatok a sírhoz, valamint nagyapám testvérének sírjához. Nagyapám és testvérei Mátraballán születtek. A Pétervásári hitközség tartotta őket nyilván. Heves megyében éltek és kereskedtek, unokatestvéreimmel ezért időnként Recskre is elmegyünk.
Nagyapám egyik testvére, Pauncz Irma Egerbe ment férjhez Heller Lőrinchez. Két fiuk közül József bíró (ügyvéd. Eger, 1885 – Auschwitz, 1944. jún. 12.] volt Egerben, úgy tudom, sajnos megölték két kisfiával együtt.
Két gyerek maradt életben: Zoltán és György. Zoltán, később Haraszti Zoltán néven a Bostoni könyvtár igazgatója és lett. [Eger, 1892. jan. 27. – Boston, USA, 1985): könyvtáros, író és szerkesztő. A szegedi egyetemen jogtudományi doktori oklevelet, a Harvard egyetemen (Cambridge, USA) magiszteri képesítést szerzett. A Pesti Hírlap szerkesztőségének volt tagja Budapesten. 1923- 1962 között a bostoni közkönyvtár könyvtártudományi intézetének könyvtárosa, ill. igazgatója volt nyugalomba vonulásáig. A régi könyvek szakértője és gyűjtője. 1965-ben Guggenheim-díjas lett. Több száz cikke és tanulmánya jelent meg a középkori angol irodalom, a művészetek, tudományok tárgyköréből. Fordított is az angol és francia vallásos tárgyú irodalomból. Kiemelkedő műve a Shakespeare in Hungary c. 5 kötetes munkája (Boston, 1929) és az ugyanott 1934-ben megjelent munkája Irelaand Shakespeare-hamisítványairól. A John Adamsról és a haladás prófétáiról írt munkája két kiadásban jelent meg és ugyancsak 2 kiadásban a The enigma of the Bay Psalm Book -Öbölbeli zsoltárkönyv, 1640 – talányával foglalkozó műve.
György verset írt elhurcolt öccsei emlékére.
A többi „Pauncz unokák” pl. Czigler Pista, sokszor volt Irma néniéknél Egerben, úgy tudom ott is tanult. Irma néni kedvessége, vendégszeretete legendás volt.
Grósz Miklósról: A jelenlegi Bajcsy utcában volt a cipőüzletük. Két gyermekük: Magda és a féltestvére, a sokkal fiatalabb öccse. A Levita utcából nyíló lakásukban polgári létben éltek, egy háztartási alkalmazottal. Az egész családot kiirtották. Közeli rokonuk volt a jelenlegi Bajcsy utcában lakó Dr. Jónás Béla ügyvédnek, akinek az ügyvédi irodája is ott volt. Béla a munkaszolgálatból hazajött és Budapestre költözött. Ö volt a legfőbb Bíróság bírója, aki a háborús bűnözőket fogta perbe, és ítélte el. Naponta hívták otthonában telefonon: „Halál a Jónás Tanácsra!” – ez teljesen kikészítette idegileg és öngyilkos lett. Felesége, Ági kivándorolt Kanadába.
Sugár Bernátról: Keresztesen született 1897-ben. Nyolcan voltak testvérek. Berci Egerbe került bádogostanulónak, később megszerezte a mestervizsgát. Rendkívül ügyes, szorgalmas inas volt. Házasságából két fia született. Bádogos műhelyét egy alkatrész üzlettel gyarapította. Nagyon nagy szeretetben nevelkedtek, anyukájuk igazi jiddise mami volt. Mindenki Berci bácsija nagyon jó ember hírében állt, tisztelték és az ipartestületben vezetőségi tag volt.
Feleségét Auschwitzba deportálták, ő két fiával munkaszolgálatból Németországba került.
Oszi fia az egri reálgimnáziumban érettségizett, öccse Bandi az úszó sportban jeleskedett. Ők ketten megszöktek, Budapesten nyilas karszalaggal, két katonával együtt mentett munkaszolgálatosokat. A felszabadulás után Berci kereste Oszit, Németországban flekktífuszban megtalálta, hazahozta, Oszi is hazakerült 1949.-ben, majd a két fiú nyugatra ment, az egyik Amerikába (Bandi), Oszi Ausztráliába feleségestül. Berci ismét megnősült nagyon jó lett a második házassága is. Berci haláláig a KTSZ elnöke volt, nagyon megbecsült egri polgár.