Klein Zoltán üveg és porcelánkereskedő 1888-ban született Zabarban. [A salgótarjáni járásban a hevesi vármegyei határhoz közel fekvő község 770 lakossal postaügynökséggel. A községben műmalom és szikvízgyár van.] Egerben járt iskolába és tanulta ki a szakmát. Pápán, Győrött, Budapesten és Egerben fejlesztette tovább szakismeretét. 1911-ben önállósította magát, övé volt a megye legnagyobb szaküzlete.
Családi kép 1905-ben Szikszón, a kisfiú Klein Elmer
Fővárosi nívójú raktára volt, a nagybani és napi eladással 6 alkalmazott foglalkozott. Az orosz fronton megsebesült, majd hadifogságba esett. A bronz vitézségi érem, a K. cs. K. és a sebesülési érem tulajdonosa volt. Az Egri Kereskedők Körének választmányi tagja volt.
Első felesége Weiszmann Erzsébet volt, a módos tiszafüredi család sarja, aki korán elhunyt. Tőle született Éva lánya 1915. február 28-án. Második nejétől, Guttmann Erzsébettől született Júlia és Sándor. Mindhárom gyerek túlélte a holokausztot, de a szülőket a gázkamrában megölték.
Klein Zoltán és családja 1925-ben
Éva Brémába került, majd Bergen-Belsenben szabadult fel. Casablancába emigrált. Végül hazatért Egerbe, férje Ebergényi Tibor (1912-1987) könyvtárigazgató, tanár, szakíró volt. Egy fiuk született. Az ő családja körében érte meg a 90. évét, 2005-ben hunyt el.
Klein Éva Casablancában (balra) ; Klein Sándor és Lőw Anna (jobbra)
Sándor, testvére 1938-ban kivándorolt az Egyesült Államokba, ahová gyermekkori szerelmét, Lőw Anna Anikót a háború után kivitette. Összeházasodtak, négy felnőtt gyermekük és unokáik körében élnek. Júlia Argentínába vándorolt ki. Ma is ott él gyermekei, családja körében.
Klein Sándor és Lőw Anna 2005-ben Amerikában (balra), Ebergényi András (jobbra) az egri zsidó temetőben
András kiváló mérnök lett, (Sajnos a könyvem első kiadásának megjelenése után hamarosan elhunyt.) Családja Egerben él.