1925-ben lett önálló egyesület, addig a status quo hitközség égisze alatt működött. Az alakuló gyűlésen résztvevő 37 fő Fekete Soma (Eger, 1885 – Auschwitz, 1944) kereskedőt választotta elnöknek. A dalárdának saját orvosa és ügyésze is volt. A tagok fellépéseiken egyensapkát hordtak, és fellépéseiken mindig elénekelték indulójukat. Céljuk a „nemzeti és egyházi dal és zeneművészet fejlesztése és terjesztése, a társas élet előmozdítása” volt. Felléptek istentiszteleteken, hazafias vagy jótékony célú rendezvényeken is. A repertoárba az alapszabály szerint bármilyen nyelvű, és szövegű dal bekerülhetett.
A dalárda
1925. október 21-én mutatkozott de az Egri Izraelita Dalárda a hitközség kultúrházában. Az estélyen a zsidó előkelőségeken kívül ott volt dr. Fehér Lajos az Egri Koszorús Dalkör elnöke és Huszthy Zoltán (1894-1973) a Kör karnagya is. Karnagyuk Dillmann Antal (Bp.1863 -?) volt, szólót Fekete Soma énekelt. Ez az egyik legszebb részét képezte az estének. Ugyancsak szép tudással énekelt Szász Ilonka is. Dr. Szabó Jenő lendületes szavalata nagy tapsvihart aratott. Schweiger Lázár dr. főrabbi „Nietzsche és a zsidóság” címen tartott filozófiai előadást. 1930. december 6-án közös hangversenyt tartottak az Egri Polgári Dalkörrel. Műsorukon szerepelt Lányi Ernő Sűrű, sötét éjszakában Op. 140. vegyeskari műve. Előtte és utána kabaré és énekszólók. Az Egri Izraelita Dalárdát Demeter József karnagy, a többi karénekszámokat pedig Huszthy Zoltán karnagy vezényelte. Ez már 1933-ra megszokottá vált: együtt tartottak szüreti hangversenyt is. Ezúttal a férfikara zsoltárokat is előadott. Október 14-én pedig az Újvilág utcai kultúrházban hagyományos Szimchat Tórá ünnepi estet tartottak. 1934-ben nagyjából befejeződött történetük. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat alakulása (1894. február 14.) Budapesten a zsidóság vallásos és tudományos irodalmának, felekezeti életének megismertetéséért. Emellett a témába illő munkákat is kiadták és terjesztették. Nyilvános felolvasásokat is tartottak és pályázatokat is kiírtak. 1898 óta tagja volt Preszler Ferenc és Rosner Jenő. 1904-től Brauner Gyula, Greiner Arnold, Klein Ignác, Militzer Gyula, Preszler Ferenc, Rosner Jenő, dr. Schweiger Lázár rabbi, Weinberger Zsigmond és Weisz Ignác. 1902 óta tagja volt Pártos József, Pintér Gyula.