Egerben Weiss rabbi a magyar szabadságharc híve, a magyar függetlenségi mozgalom lelkes szószólója volt. A szabadságharc leveretése után menekülnie kellett, az egri érsek védelme alatt egy kolostorban talált menedéket. A megpróbáltatások aláásták a főrabbi egészségét. Erre mutat legalábbis a Chevra Kadisa 1853. évi pénztárkönyvében található feljegyzés, amely szerint az egylet pénztára dr. Brünauer Dávod orvost a főrabbi huzamos gyógykezeléséért három darab arany honoráriumban részesítette.
A szabadságharc és a kiegyezés közötti időszak ellentmondásos időszak a magyar és a magyar zsidó történelemben is. Magyarországon politikailag az önkényuralom, az elnyomás volt a jellemző, a magyar politika legjobbjai börtönben, vagy száműzetésben éltek, addig az osztrák uralkodó rendszer gazdaságilag mégis igyekezett az országot valamennyire modernizálni. Az 1850-1860 évek gabonakonjunktúrája a zsidó nagykereskedők meggazdagodása révén előkészítette a kiegyezés után meginduló modernizációt is. A Hatvany-Deutsch család is ekkor indult meg azon az úton, amelyen az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb nagypolgári családjává küzdötte fel magát, a megye ipartörténetében is a legnagyobb szerepet betöltve. Már korábban, a negyvenes években kialakultak a tőkés vállalkozások első csírái, a gyöngyösi Braun Mózes, vagy az egri Schwarcz István tevékenységével. Ez az az időszak, amikor a mezőgazdaságban is megindul a tulajdonosi viszonyok megváltozása, a zsidók hiteltevékenysége révén a föld a korábbi birtokosok kezéből egyre nagyobb arányban kerül a vállalkozó, és saját tőkéjükkel azt modernizáló zsidó tulajdonosok és bérlők kezébe.
Az önkényuralom éveiben megszüntették az egyes hitközségek szervezeti önállóságát, császári biztost rendeltek ki a közösségek vezetésére, viszont ebben a korszakban kötelezték a hitközségeket anyakönyvek vezetésére, és sok helyen államilag elismert iskola nyitására. Egerben erre 1855-ben került sor. 1858-ban 861 zsidó lakott itt és 680 a környéken, 1880-ban már 2328 lélek, ami a lakoság 11.3%.
Felhasznált irodalom:
Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók: a zsidó honvédek négy névjegyzékével. 2. átdolg. kiad. Bp. 1939. p. 305.
Egri zsidók. p. 9. https://archive.org/details/nybc314187/page/n177/mode/2up