Dr. Alföldi Béla
dr. Alföldi Béla (Eger, 1891 – Auschwitz, 1944) Budapesten végezte el az egyetemet. Az I. világháborúban 36 hónapot töltött a fronton, többféle háborús kitüntetése volt, többek között Ezüst Érdemkeresztet kapott. 1936-ban tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak, az egri képviselőtestületnek, a tűzoltó és mentőegyesület parancsnoka, az egri ügyvédi kamara választmányi és fegyelmi bizottságának a tagja. Auschwitzban hunyt el.
dr. Alföldi Dávid (Eger, 1859 – Eger, 1929) 1883-ban végezte el a fővárosi jogakadémiát, ebben az évben nyitotta meg ügyvédi irodáját. 1927ben lett az Egri Ügyvédi Kamara elnöke. Hevesvármegye törvényhatóságának tagja. Emellett városi képviselőként, a különféle gazdasági, és társadalmi szervezetek vezetőségi tagjaként sokat tett a város fejlődéséért. Évtizedeken keresztül a helyi izraelita hitközség egyik világi vezetője volt. Jogtudománnyal és büntetőjoggal foglalkozó tanulmányai országos szaklapokban jelentek meg. 1928-ban halt meg.
dr. Brünauer Bálint (Eger, 1858 – Eger, 1934. szeptember 27.) szülei dr. Brünauer Dávid és Friedmann Regina. Szülővárosában végezte középiskoláit, majd a jogot is. 1882-ben Babits Béla közjegyző helyettese lett. 1913-tól kormányfőtanácsos. 1929-től az egri ügyvédi kamara elnöke. Évtizedeken keresztül tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak, a községi képviselőtestületnek, az iskolaszék elnöke, a hitközség elöljárója volt. Virilista. 49 évig volt ügyvéd, 41 évig a kamara választmányának tagja, 3 évig az egri ügyvédi kamara elnöke, a Kúria ügyvédi tanácsának tagja s munkásságával haláláig kartársainak és mindenkinek, akivel valaha dolga volt, a legteljesebb elismerését és tiszteletét érdemelte meg. Nem volt hangos ember, nagy szavak helyett csendben szerényen dolgozott.
Brünauer Emil
dr. Brünauer Emil (Eger, 1856 – Eger, 1934) Iskoláit Egerben végezte. 1898-ban az addigi egri közjegyzőhelyettest Heves város királyi közjegyzőjévé nevezték ki. Az Egri Kereskedelmi Testületi Kör jegyzője volt. 1912-től Heves város iskolaszéki elnöke. Felesége Mészáros Julianna.
Domán Sándor aljegyzőként Tiszaörsön
dr. Domán Sándor (Monok, 1885 –) főjegyző, Középiskoláit Egerben végezte. A közigazgatási pályája elején Tiszaörsön volt segédjegyző 1917-től Újlőrincfalva vezető jegyző. Emellett a helyi posta kezelője, a tűzoltó egylet parancsnoka. Számtalan itt élő rokona halt meg a holokauszt alatt A háború után is vezető tisztségeket töltött be Újlőrincfalván. Felesége Raduly Mária. Izraelben élő unokaöccse küldött róla és családjáról több nagyon értékes dokumentumot.
dr. Hevesi Zoltán (Tiszapolgár, 1882 – Eger, 1933) Középiskoláit Egerben, az egyetemet Kolozsvárott végezte, 1908-ban lett önálló. Eger város képviselőtestületének és a Hitelbank felügyelő bizottságának volt tagja volt. 1933-ban tragikus hirtelenséggel hunyt el. Ügyvédi gyakorlata mellett szőlőtermelést is folytatott. Özvegye Spitz Sarolta.
dr. Jónás Béla (Eger, 1905 – Sadzavka, 1944. március 29.) Középiskoláit és a jogakadémiát Egerben végzett, Szegeden avatták doktorrá, ügyvédi diplomát 1934-ben védte meg. Ugyanaz évben nyitott irodát. Az Egri Torna Egylet vezetőségi tagja, a Magyar Birkózó Szövetség Északi Kerületének társelnöke, a Magyar Úszó Szövetség tanácstagja. Szőlőgazdálkodással is foglalkozott. Felesége Friedmann Erzsébet Auschwitzban halt meg. Ő munkaszolgálatosként eltűnt.
dr. Lusztig Sámuel (Keszthely, 1864 – Eger, 1944 után) Keszthelyen érettségizett. 1882-1900-ig az alsó-lendvai járásbíróságnál működött. 26 évig a győri táblánál volt ügyvéd, ott vonult nyugalomba. 1928-tól volt egri lakos. Neje Goldner Cecília 1932-ben hunyt el. Gyermekei Schneeweisz Jenőné szül. Lusztig Margit (Győr, 1894 – Auschwitz, 1944) és Lusztig Erzsébet egy napon, június 12-én haltak meg Auschwitzban.
dr. Setét (Schwarcz) Sándor (Eger, 1865. – Eger, 1925) Egerben szerzett ügyvédi diplomát, s még ebben az évben megnyitotta ügyvédi irodáját. Tekintélyes ügyvédként szakmája és a város egyik vezetőegyénisége volt. 1913-ban királyi tanácsosi címet kapott. Aktív újságíróként mély barátságot ápolt mind Bródy Sándorral, mind Gárdonyi Gézával. A Hatvani családnak és több iparvállalatnak volt ügyésze. Nevéhez fűződik az egri színház megalapítása.
A Heller család kiránduláson (Widder Alfréd hagyatékából)
Ügyvédek még: dr. Alföldi Mór, dr. Fischer József, dr. Fischer Lajos, dr. Heller József (Eger, 1885 – Auschwitz, 1944. jún. 12., dr. Heimler Endre, dr. Hevesi Zoltán, dr. Jónás Béla, dr. Kurcz Jakab, dr. Preszler József, dr. Reisz Lajos, dr. Róth Dezső [Eger, 1882 – Auschwitz, 1944], dr. Schwarcz Dezső, dr. Schwarcz Endre, dr. Schwarcz István, dr. Schwartz Artúr, dr. Ungár Ignác.
A kiegyezést követő páratlan gazdasági fellendülésbe az egykori középosztályok, a dzsentrirétegek nem tudtak bekapcsolódni. A magyar szakértelmiségi polgárság – az orvosok, az ügyvédek és a mérnökök csoportjainak története sokkal inkább hasonlított a nyugatihoz, mint a keletihez.
Ez a rendszer kiválóan működött egészen az első világháborúig. A háború, a háborús veszteségek, a kiheverhetetlen nemzeti sérelmek idézték elő azt, hogy a szakértelmiség az értelmiségi polgárság természetes érdekkonfliktusai etnikai, vallási konfliktus formáját öltsék. Az állami hivatalnoki pozíció és a vele járó „úrias”, hagyományos életforma vonzóbb volt számukra, így történhetett, hogy a dualizmus végére a föntebb említett értelmiségi munkaterületeken működő szakembereknek már majdnem fele zsidó volt.
A szabad szakmák körébe korlátozás nélkül lehetett belépni. A másik tényező az ország területvesztése, aminek következtében a közigazgatási, katonai apparátus, amely addig kb. 20 millió embert szolgált ki, most egyszeriben ott találta magát egy 7 milliós, lerongyolódott országban.
A két világháború között a zsidó mérnököket nem a hajlamuk szorította a magánépítészet felé. Az első világháborúig olyan kevert szakmában, ahol zsidók, németek, magyarok együtt dolgoztak, hogyan erősödik meg az antiszemitizmus, hogyan épülnek ki a keresztény érdekszövetségek, hogyan alakult meg 1919-ben a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, majd a kifejezetten jobboldali mérnöki egyesület, a Hungária, amelyek szigorúan szemmel tartották a numerus clausus betartását. Éberségük eredményeképpen a zsidók részvétele a szakmában 1937-re a korábbi 40 százalékról 18 százalékra szorult vissza. 1937-re a zsidó mérnökök több mint a fele építészmérnök volt, ez volt az a terület, ahol a mérnökök önállóak lehettek -minthogy a hivatalnoki állásba már nem vették fel őket -, és magánpiacra dolgozhattak, tehát nem szorultak állami vagy ipari megrendelésre. Ideológiatörténeti érdekesség, hogy míg az antiszemitizmus mögött többnyire az elbizonytalanodásból fakadó antimodernista pesszimizmus állt, a mérnököket a kenyérféltés mellett éppen egy technokrata radikalizmus és idealizmus sorakoztatta fel a jobboldal mellé. Illiberális vágyképük a mindenható állam, amely majd megszabadítja a technikai modernizációt a financiális gátaktól.