Az ügyvédek többsége nem engedett az antiszemita közhangulatnak, majd egy ideig a törvényeknek sem. Emlékezzünk rájuk.
„Amely társadalom arra kényszerítheti az ügyvédet, hogy gondolatait és érveit véka alá rejtse, az igazi jogvédőt nem termelhet ki, hanem csak görnyedt hátú, félénken suttogó tanácsadókat” – mondta Komarnicki Roman (Bécs, 1887 – Budapest,1973) a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányi ülésén 1941. december 30-án. A hazai értelmiségi szakmák közül egyedül az ügyvédség tanúsított érdemleges ellenállást a zsidóellenes törvényekkel szemben.
Néhány körzeti kamara kivételével az ügyvédi szervezetek 1938-tól kezdve lassították, akadályozták az antiszemita törvényi rendelkezések teljes körű érvényesítését. A jog emberei sok mindent elkövettek azért, hogy ezek az alapjogellenes szabályok legalább az ügyvédség körében ne zúzzák szét a jogegyenlőséget.
Ezt annál inkább értékelni kell, mert az orvosok és a mérnökök szervezetei nem csak eleget tettek a jogfosztó rendelkezéseknek, de sok mindenben rájuk is licitáltak és a „fajvédelem” kíméletlen értelmiségi élcsapatainak számítottak.
Már a numerus clausus ellen felemelték szavukat. Tulajdonképpen meglepőnek mondható, hogy éppen azon a szakértelmiségi területen, ahol a legnagyobb verseny folyt, és a zsidók arányát a legmagasabbnak mérték, a nem zsidó ügyvédek az állam segítségével mégsem akarták eltüntetni „riválisaikat”.
Az első zsidótörvény már korlátozta a zsidó ügyvédek működését, a második pedig megtiltotta, hogy szavazhassanak kamarai vezetőkre. A fajvédők ettől azt remélték, hogy a faji kvóták majd az ügyvédeknél is érvényesülhetnek. Az ügyvédség azonban másként állt ehhez.
Az első látványos gesztust a maga is ügyvéd Lázár Andor (Pápa, 1882. március 8. – Leányfalu, 1971. június 12.) igazságügyi miniszter tette, amikor lemondott, miközben kormánya az első zsidótörvény parlamenti vitájára készült. Ennél is fontosabb volt, hogy a „keresztény” (nem zsidó) ügyvédek többsége nem lépett be a harcosan antiszemita, „a régi, megcsontosodott zsidó uralom” ellen acsargó Magyar Nemzeti Ügyvédek Egyesületébe (MÜNE). Viszont ellenszervezetet hozott létre Keresztény Ügyvédek Nemzeti Szövetsége (KÜNSZ) néven a fent említett Komarnicki Roman és Vekerdy Géza (Hódmezőváráshely, 1887 – ?) ügyvéd vezetésével.
Így aztán területi kamarák vezetőségei többségében még a második zsidótörvény után is kisebbségben maradt a szélsőjobb. Ez annál fontosabb, mert a kamaráknak mentesíti joguk is volt, és ezzel 1941-ig messzemenően éltek is. Ennek következtében a zsidó ügyvédek többségének eleinte nem csökkent tragikusan a jövedelme. Kezdettől fogva mostoha helyzetben voltak viszont a visszacsatolt területeken dolgozók és az ügyvédjelöltek, rajtuk a kollegialitás se nagyon tudott segíteni.
Kivételes gesztusként a kamarai választmányból kötelezően kizáratott zsidó tagokat ünnepi külsőségek mellett búcsúztatták a fővárosi ügyvéd kollégáik. A jegyzőkönyv szerint „pártállásra és világnézetre való különbség nélkül, viharos tapsokkal, helyenként pedig könnyes meghatottsággal hallgatta a közgyűlés” a leváltottak nevében búcsúzó Kadosa (Kriszháber) Marcellt (Mór) (Kiskunhalas, 1874 – Németország, 1944. ügyvéd újságírót.
A KÜNSZ három és fél évig sikeresen akadályozta az antiszemiták hatalomátvételét a kamarákban. 1942 elején azonban az antiszemita MÜNE a kormány segítségével a legtöbb helyen puccsal (azaz törvénysértően) mégiscsak átvette a vezetést. Bekövetkezett, amitől Komarnicki már 1941 decemberétől óvni igyekezett az ügyvédséget és az országot:
„…a tisztán gazdasági kérdéseknek a kereszténységgel való állandó kapcsolatba hozatala kedvezőtlen visszahatással lehet, s rést üthet e legmagasabb rendű fogalomnak erkölcsi jellegén.”
A kormányszintű antiszemitizmus nem volt képes keresztény–zsidó alapon kettészakítani és szegregálni az ügyvédséget. És ez nem csak anyagi–gazdasági motívumokkal magyarázható, sokkal inkább az ügyvédek jogállami–erkölcsi alapállásából fakadt. Szép, követendő hagyomány.
Felhasznált irodalom:
December 30.: ügyvédek az antiszemita kurzussal szemben (1941)
https://helsinkifigyelo.444.hu/2020/12/30/december-30-ugyvedek-az-antiszemita-kurzussal-szemben-1941 (Letöltés: 2023. 07. 21.)
dr. Alföldi Béla (Eger, 1891 – Auschwitz, 1944) Budapesten végezte el az egyetemet. Az I. világháborúban 36 hónapot töltött a fronton, többféle háborús kitüntetése volt, többek között Ezüst Érdemkeresztet kapott. 1936-ban tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak, az egri képviselőtestületnek, a tűzoltó és mentőegyesület parancsnoka, az egri ügyvédi kamara választmányi és fegyelmi bizottságának a tagja. Auschwitzban hunyt el.
dr. Alföldi Dávid (Eger, 1859 – Eger, 1929) 1883-ban végezte el a fővárosi jogakadémiát, ebben az évben nyitotta meg ügyvédi irodáját. 1927ben lett az Egri Ügyvédi Kamara elnöke. Hevesvármegye törvényhatóságának tagja. Emellett városi képviselőként, a különféle gazdasági, és társadalmi szervezetek vezetőségi tagjaként sokat tett a város fejlődéséért. Évtizedeken keresztül a helyi izraelita hitközség egyik világi vezetője volt. Jogtudománnyal és büntetőjoggal foglalkozó tanulmányai országos szaklapokban jelentek meg. 1928-ban halt meg.
dr. Alföldi Mór ( Eger,1861- Eger, 1925. május 27.) ügyvéd. Az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentő-Egyesület parancsnoka Egerben 1920-tól. Az Építőipar Részvénytársaság (1918 – 1968.) vállalkozás alapító és igazgatósági tagja volt. Virilista. Felesége Barna Irma az Egri Izraelita Nőegylet utolsó elnökasszonya és az Országos Izraelita Patronage Egyesület társelnöke volt.
dr. Berkes Dezső (Eger, 1892 – Sachsenhausen,1945) ügyvéd. an. Grünwald Jozefa. Sachenhausen, 1945. máj. 15. Felesége Kun Ilona. Az Izraelita Filléregylet ügyvéde. Az orosz fogságban ismerte meg a cionizmust. A fogságból visszatérve Heimler Imrével együtt buzgó terjesztőivé váltak a zsidó nemzeti eszmének. A Magyar Cionista Szövetség egri csoportja ügyvédje 1932-től.
dr. Brünauer Bálint (Eger, 1858 – Eger, 1934. szeptember 27.) szülei dr. Brünauer Dávid és Friedmann Regina. Szülővárosában végezte középiskoláit, majd a jogot is. 1882-ben Babits Béla közjegyző helyettese lett. 1913-tól kormányfőtanácsos. 1929-től az egri ügyvédi kamara elnöke. Évtizedeken keresztül tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak, a községi képviselőtestületnek, az iskolaszék elnöke, a hitközség elöljárója volt. Virilista. 49 évig volt ügyvéd, 41 évig a kamara választmányának tagja, 3 évig az egri ügyvédi kamara elnöke, a Kúria ügyvédi tanácsának tagja s munkásságával haláláig kartársainak és mindenkinek, akivel valaha dolga volt, a legteljesebb elismerését és tiszteletét érdemelte meg. Nem volt hangos ember, nagy szavak helyett csendben szerényen dolgozott.
Brünauer Emil
dr. Brünauer Emil (Eger, 1856 – Eger, 1934) Iskoláit Egerben végezte. 1898-ban az addigi egri közjegyzőhelyettest Heves város királyi közjegyzőjévé nevezték ki. Az Egri Kereskedelmi Testületi Kör jegyzője volt. 1912-től Heves város iskolaszéki elnöke. Felesége Mészáros Julianna.
Domán Sándor aljegyzőként Tiszaörsön
dr. Domán Sándor (Monok, 1885 –) főjegyző, Középiskoláit Egerben végezte. A közigazgatási pályája elején Tiszaörsön volt segédjegyző 1917-től Újlőrincfalva vezető jegyző. Emellett a helyi posta kezelője, a tűzoltó egylet parancsnoka. Számtalan itt élő rokona halt meg a holokauszt alatt A háború után is vezető tisztségeket töltött be Újlőrincfalván. Felesége Raduly Mária. Izraelben élő unokaöccse küldött róla és családjáról több nagyon értékes dokumentumot.
dr. Fischer Lajos (Eger, 1890 – Auschwitz, 1944. december 31.) ügyvéd 1944-ben a hitközség elnöke. ő volt a leghíresebb ügyvéd, a legnagyobb kereső, igazság szerint ő lett volna a legnagyobb virilista, ha nem zsidó. A Hevesmegyei Népbank Rt. igazgatósági tagja. 1920-ban alakult meg az Egervidéki Fatermelő Részvénytársaság egri cégéből erdőkitermelésre, útépítésre, mészégetésre és bányászatra. részvényben. Ennek vezérigazgatója volt. Felesége Weisz Edit már 1944. július 15-én meghalt.
dr. Heller József (Eger, 1885 – Auschwitz, 1944. jún. 12) Felesége Pudlis Gizella volt. Fiaik András Pál Eger, (1929) .László Marcell Eger, (1931) Valamennyien együtt haltak meg: Auschwitz, 1944. jún. 12. Egerből többek között internálták azzal az indokkal, hogy ellenséges propagandát folytat, cionista és szabadkőműves.
A Heller család kiránduláson (Widder Alfréd hagyatékából)
dr. Hevesi Zoltán (Tiszapolgár, 1882 – Eger, 1933) Középiskoláit Egerben, az egyetemet Kolozsvárott végezte, 1908-ban lett önálló. Eger város képviselőtestületének és a Hitelbank felügyelő bizottságának volt tagja volt. 1933-ban tragikus hirtelenséggel hunyt el. Ügyvédi gyakorlata mellett szőlőtermelést is folytatott. Özvegye Spitz Sarolta.
dr. Jónás Béla (Eger, 1905 – Sadzavka, 1944. március 29.) Középiskoláit és a jogakadémiát Egerben végzett, Szegeden avatták doktorrá, ügyvédi diplomát 1934-ben védte meg. Ugyanaz évben nyitott irodát. Az Egri Torna Egylet vezetőségi tagja, a Magyar Birkózó Szövetség Északi Kerületének társelnöke, a Magyar Úszó Szövetség tanácstagja. Szőlőgazdálkodással is foglalkozott. Felesége Friedmann Erzsébet Auschwitzban halt meg. Ő munkaszolgálatosként eltűnt.
dr. Lusztig Sámuel (Keszthely, 1864 – Eger, 1944 után) Keszthelyen érettségizett. 1882-1900-ig az alsó-lendvai járásbíróságnál működött. 26 évig a győri táblánál volt ügyvéd, ott vonult nyugalomba. 1928-tól volt egri lakos. Neje Goldner Cecília 1932-ben hunyt el. Gyermekei Schneeweisz Jenőné szül. Lusztig Margit (Győr, 1894 – Auschwitz, 1944) és Lusztig Erzsébet egy napon, június 12-én haltak meg Auschwitzban.
dr. Setét (Schwarcz) Sándor (Eger, 1865. – Eger, 1925) Egerben szerzett ügyvédi diplomát, s még ebben az évben megnyitotta ügyvédi irodáját. Tekintélyes ügyvédként szakmája és a város egyik vezetőegyénisége volt. 1913-ban királyi tanácsosi címet kapott. Aktív újságíróként mély barátságot ápolt mind Bródy Sándorral, mind Gárdonyi Gézával. A Hatvani családnak és több iparvállalatnak volt ügyésze. Nevéhez fűződik az egri színház megalapítása.
Ügyvédek még: dr. Ernszt Ede, dr. Fischer József, dr. Fischer Lajos, dr. Heimler Endre, dr. Kurcz Jakab, dr. Preszler József, dr. Reisz Lajos Eger, 1887 – Auschwitz, 1944), dr. Róth Dezső [Eger, 1882 – Auschwitz, 1944], dr. Schwarcz Dezső, dr. Schwarcz Endre, dr. Schwarcz István, dr. Schwartz Artúr (Eger, 1873 – Auschwitz, 1944), dr. Szász (Schwartz ) Endre dr. Ungár Ignác.