Az egri zsidó orvosokra emlékezzünk Ballagi (Bloch) Ernő (Budapest, 1890. március 4. – ?, 1944. november 15.) ügyvéd, újságíró A zsidó doktor című írásával. Az Egyenlőségbwn, a Magyar Zsidóság Politikai Hetilapjában jelent meg. [1938. 58. 32-33. aug. 11. p. 8.]
Az egri zsidó orvosokra emlékezzünk egy egri zsidó orvos történetével: „A németországi zsidókérdés a következetes, de céltudatos megoldása során most a zsidó orvosokra került sor, akiknek a gyakorlatát szeptember 30-án megszüntette egy most megjelentrendelet. Csak kivételesen kaphat azontúl engedélyt a zsidóorvos, hogy családtagjait, vagy zsidókat kezelhessen, de a néptestétől őt is távol tartják. A minden orvosszolgálati jogviszony a rendkívüli felmondással megszüntethető és a háztulajdonos augusztus 15-ig felmondhatja a zsidó orvosnak a rendelője bérletét. Csak ez elmúlt héten zárult be a sírterem egy öreg zsidó doktor felett Egerben. A doktor, a feleségével és leányával együtt, öngyilkosságot követett el, mert a háború elvitte hadikölcsönben a vagyonát, a háborút követő évtizedek pedig elvitték a praxisát. A doktor a régi, boldog és nyugodt években Samassa egri érseket, a város társadalmi életének előkelőségeit gyógykezelte felekezeti különbség nélkül. És felekezeti különbség nélkül élvezte a megbecsülést is, amint az emberszeretet és az érte kijáró hála sohasem ismert felekezeti különbséget. A zsidó kórházakban sohasem volt ״egyensúly”, mert ott mindig többségben voltak a máshitűek. A zsidó doktorok páciensei között szintén nem volt felekezeti arányosítás.
A világháborúban a zsidó ezredorvosok és főorvosok a legénység atyai jóakarói, melegszívű életmentői voltak, akik önfeláldozó szeretettel és odaadással töltötték be, a háború életveszedelmében is, a maguk nemes és szent hivatását. Falvaknak, járásoknak egészségét gondozták szeretettel a sok a zsidó „doktor bácsik”, akikhez bizalommal vitték be, félnapi kocsitávolságból is betegeiket a falu lakosai és a messze tanyákra kerékpáron látogatott el a fáradhatatlan zsidó orvos, akinek az élete regénybe és nem jogfosztó törvénybe, vagy az öngyilkosok krónikájába tartozzék… A hetvenéves egri orvos és a német zsidó orvosok megrendítő tragédiája most a fájdalmas aktualitás fénykörébe állítja fel: emberi test és lélek nemesszívű gondozójának, a család legmeghittebb, legőszintébb barátjának, a zsidó orvosnak a képét. A „vajúdó, nehéz éjszakák”, a kicserepesedett ajkú, lázbeteg gyermek kórágya, a tábori lazarett, a hófehér, kábítószagú kórterem, a műtőasztal, az epruvetták, tüdő- és szívhallgató mellől került a zsidó orvosazok közé, akiken kegyetlenül végig szántanak a külső események és aki mások testének és lelkének oltalmazója és gondozója volt, annak testét-lelkét felőrli a külső élet, a járványok hős frontharcosa a gazdasági és politikai járvány áldozatává válik. Értéktelenné, értelmetlenné, elviselhetetlenné válik az élet annak, akinek egész élete és hivatása az élet megtartásáért, megmentéséért folyó heroikus és örökküzdelem. Neumann professzor tehát október elsejétől kezdve, ha egyáltalában kap továbbiműködési engedélyt, nem kezelheti többé a spanyol királyt, a walesi herceget. Évtizedes, intim kapcsolatok bomlanak fel egyetlen intézkedésre, családok és meghitt zsidó orvosaik egész életen át tartó benső viszonyai. Azt, hogy milyen mélyreható és nem zsidókra is kiterjedő intézkedés ez, csak akkor mérhetjük fel, ha meggondoljuk, hogy a zsidókórházban kerestek bajuk ellen orvoslást és a legszélsőségesebb fajvédő politikusok hozzátartozói is zsidó orvosokkal kezeltették magukat, igaz, álnéven, egy egészen újszerű alakját teremtve meg a rangrejtésnek és az egyéniség elrejtésének… Az új német rendelet másnapján bejelentették, hogy gondoskodás fog történni a kenyértelennek maradó orvosok „átképzéséről” A ,,leépítés” után ez a mai modern korszak legborzalmasabb kifejezése. Azt jelenti ez, hogy csak foglalkozás van, hivatás nincs. Az orvos is csak mesterember, nem hivatásának kiválasztottja és aki húsz évig tanulta, húsz évig gyakorolta a hivatását, azt nem is húsz hét alatt más mesterségre lehet kiképezni. Neumann professzort esetleg a borügynöki pályára kívánják átképezni, a tízezer szülés gyakorlatában biztonságot szerzett orvos pedig a jövőben az ingatlanközvetítést űzheti sikerrel. Ha az egri esethez hasonlóan, most az új törvényi intézkedés nyomán is sok egyéni tragédia fog beteljesedni a zsidóorvosi családokban, ez azt is fogja jelenteni, hogy aki az orvosi־ hivatásnak szentelte egy egész élet minden ambícióját és törekvését, az lelkileg sem tud megválni ettől a hivatástól, mely sokszor igen szerény kenyérrel és igen sok gonddal járt, de a lelkét kielégítette és boldogította ….Egyik vidéki városban utcát neveztek elegy zsidó doktorról. Akkoriban a jobboldali lapok erősen kifogásolták ezt az elnevezést, mire a város vezetősége hivatalos nyilatkozatban válaszolt. Elmondták, hogy a zsidó doktor, akivel szemben a hála ilyen módon kívánt megnyilatkozni a város szegényeinek évtizedeken át valóságos jóltevője volt, aki nemcsak a kezelésért nem fogadott el a szegényektől honoráriumot, hanem a gyógyszert is a magáéból vette meg annak, akinek erre nemvolt módja. Reisz Miksának hívták ezt a vidéki zsidó doktort és az Amerikai Magyar Népszava nemrég egy Rosenberg nevű ugyanilyen zsidódoktornak a portréját rajzolta meg külön cikkben, azzal a különbséggel, hogy ez a new yorki magyar zsidó doktor a hazafias mozgalmaknak egyik leglelkesebb apostola is volt. … Egyetlen zsidó orvos élete sok beteg életét is jelenti, egyetlen zsidó orvos kikapcsolása sok szenvedés bekapcsolását jelenti. Minden zsidó orvos után betöltetlen, tátongó üresség marad és minden zsidó orvosi rendelővel az emberi egészség, életvédelem egy-egy állomása, erőssége szűnik meg. Beteg idők azok, melyekben már a doktor is a harc céltáblájára kerül. Meghatva, fájó szívvel állunk meg a zsidó doktor és az őt is üldözőbe vett korszak szomorú betegágyának mely epedve várja a maga doktorát, aki visszavezesse a megértés régi, boldog ösvényére …
Dr. Balla (Bornstein) Móric (Szatmár, 1891. december 1. – South Bend, 1954. december 18.) belgyógyász, urológus. Nevét 1908-ban magyarosította. 1915-ben orvostudományi oklevelet kapott a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen, majd bevonult. 1916-ban dr. Ballá Móric tart. segédorvos helyettes „az ellenség előtt tanúsított bátor és önfeláldozó magatartásáért a koronás arany érdemkeresztet kapta a vitézségi érem szalagján.” 1917-ben még a hadseregben főorvossá nevezték ki. A háború után Egerbe költözött. 1919-től az Egri Hadigondozó hivatalos orvosaként a Széchenyi utca 10. alatt rendelt. Kornstein Margittal 1920. május 30-án kötött házasságot Egerben. Margit Kornstein Soma kereskedő lánya volt, 1896-ban született Egerben.
Dr. Balla Móric és Kornstein Margit esküvője, az ifjú páron kívül a menyasszony rokonai a képen
Dr. Balla Móric tisztséget vállalt a Tanácsköztársaság idején, talán ezért látta jobbnak, hogy családjával 1923-ban kivándoroljon Amerikába. Az amerikai magyar református egyház rendezvényein vett részt az 1920-1930-as években, akkor már ott megyei főorvos volt. Fia George Andrew Balla, 1922-ben született még Egerben.
dr. Brünauer Ambró (Eger, 1852. – Eger, 1933. január 31.) Az egri főreáliskola után a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen tanult tovább. A 60-dik gyalogezrednél 1870-től tartalékos főorvos boszniai sérülése miatt. 1880-ban a Heves Megyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület titkára, 1891-től alelnöke. 1892-től Eger város tiszti főorvosa, tb. vármegyei főorvos. 1930 érdemei elismeréséül magy. kir. egészségügyi tanácsosnak nevezték ki.
dr. Brünauer Dávid ( Eger, 1814 – Eger, 1889. szeptember 26.) gyakorló orvos, megyei tiszti főorvos, 1848-1849-es magyar királyi honvéd ezredorvos, városi képviselőtestületi, megyei bizottsági tag. Júlia lányának Steiner Franciska, Cecíliának és a fiúknak Fraenkel Regina volt az édesanyja.
dr. Cziegler Henrik (Eger, 1861 – Eger, 1932. július 3.) Egerben végezte a középiskolát, Budapesten az egyetemet. Működését szülővárosában kezdte magánorvosként. 1916-1918 között mentőfőorvos, mellette ellátta a dohánygyári munkásokat is. 1927-ben nevezték ki városi tiszti főorvosnak. A világháború alatt katonai kórházi főorvos volt, érdemeiért Ferencz Salvador hercegtől kitüntetésben részesült. Nemcsak kiváló szakképzettségével, széleskörű tapasztalatain alapuló tudásával, hanem egyéniségéből fakadó emberszeretettel, igaz jóindulattal szolgálta városát. Fia Pál a budapesti III. sz. sebészeti klinika orvosaként immunológiai kísérletekkel dolgozott.
dr. Engländer Imre (Eger. 1898. szeptember 8. – Pusztavám, 1944. október 16.) Engländer Adolf és Guttmann Rozália fia. Egerben érettségizett. Egyetemi tanulmányokat Budapesten és Debrecenben folytatta. Gyakorlatot Budapesten, Debrecenben, Balassagyarmaton folytatott. Magánorvosként praktizált.
dr. Fischer Miklós (Eger, 1904. febr. 4. – Eger, 1983. jan. 29.) Az elemi iskola és a gimnázium elvégzése után a szegedi egyetem orvostudományi karán szerzett diplomát. Egy évet Páduában tanult. Ezután ötödmagával a bécsi Wenckebach-klinikán belgyógyász szakvizsgát tett, és letette a röntgenvizsgát is. Hazatérte után az Érsek utában nyitotta meg korszerűen felszerelt rendelőjét. A helyi Zsidó Szeretetkórházban ingyen gyógyított. A munkaszolgálatból 1945. május 4-én szabadult. Ezután hazatérve előbb magánorvos, majd az OTI belgyógyász szakorvosa volt. Később a Heves Megyei Kórház Rendelőintézetében volt belgyógyász főorvos. Nyugdíjazása után a helyi Orvosszakértői Intézet I. fokú Bizottságának belgyógyász elnöke volt.
Felhasznált irodalom:
Pataky Dezső: Egy orvos arcképe. In.: Heves Megyei Népújság, 1975. 26. 52. márc. 2. p. 5.
Pataky Dezső, Szántó György: Orvos aranydiplomával. In.: Heves Megyei Népújság, 1979. 30. 28. jan. 38. p. 4. (1 fotó róla)
dr. Görög Simon (Korompa, 1872 – 1936 után) fogorvos szakorvos. Szülőhelyén, Iglóban érettségizett, Budapesten végezte az egyetemet, a diplomát 1897-ben kapta. Önkéntesként ettől az évtől a debreceni kórházban dolgozott. Főorvos lett a hadseregnél. Ezredorvosként 1910-ben ment nyugdíjba. A világháború kitörésekor ismét bevonult, a soproni főreáliskolában hadikórházat állított fel. 1916-ban törzsorvos lett, majd 1919-ben végleg nyugállományba vonult. 1955-ben hunyt el, az egri temetőben nyugszik.
dr. Grósz György (Eger, 1908. február 23. – Pusztavám, 1944. október 16.) Szülei Grosz Salamon és Friedmann Berta. Egerben érettségizett, az egyetemet Bécsben és Debrecenben végezte. 1933-ban szerezte meg diplomáját, két év múlva szakorvosi képesítést nyert. A budapesti Kaszab klinikán működött. Önkéntesként segédorvos-helyettes volt a 7-es helyőrségi kórházban. Egerben 1935-ben nyitotta meg fogorvosi rendelőjét.
dr. Guttman Vilmos (Eger, 1874. március 23. – Eger, 1939. február 10.) Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1899-ben szerezte meg orvosi diplomáját. Pályáját a budapesti Poliklinikán kezdte, majd a II. szülészeti klinikán folytatta. 1902-ben Egerben telepedett meg, ahol magánorvosi gyakorlatot folytatott. 1904-1936 között Egerbaktán körorvos. A közegészségügy terén kifejtett munkásságáért vármegyei járásorvossá nevezték ki. A háború alatt katonai szolgálatot tel jesitesített az olasz front mögötti haditerületen. 1918 novemberében népfelkelő főorvosi rangban szerelt le. Kiérdemelte a Koronás Arany Érdemkeresztet és a Vitézségi Érem Szalagnak.
dr. Koltai (Krausz) Aladár (Eger, 1890. május 7. – Eger, 1890. november 13.) Tanulmányai elvégzése után 1915-ben segédorvossá léptették elő. A világháborúban a Kárpátokban teljesített szolgálatot, ahol társait védve súlyosan megsebesült. Felépülése után visszatért a frontvonalra. 1916-ban Signum Laudis kitüntetést kapott. 1920-ban nyitotta meg szülész-nőgyógyászati-patológiai klinikáját az Érsek utca 5. alatt. 1930. november 13-án hunyt el a fronton szerzett sérülései következtében.
dr. Kun András (Kisvárda, 1904. január 5. – Pusztavám, 1944. október 16.) nőgyógyász, szanatóriumigazgató. Középiskoláit szülőhelyén, az egyetemet Budapesten és Pécsett végezte. A Kórboncnoki tanszéken és a Frigyessy Klinikán volt gyakornok, itt nyerte szakorvosi kinevezését. A Zsidó Kórházban lett a női osztályon segédorvos. 1930 óta itt dolgozott Egerben, 1932-ben megalapította az egri szülőotthont, 1935-ben pedig a teljesen modernül felszerelt dr. Kun-féle szanatóriumát, Az Egri Torna Egylet vívó szakosztályának vezetője volt. Felesége Kollár Katalin 1944. június 12-én halt meg Auschwitzban.
dr. Rónai Mihály (Rosenberg Miksa, Eger, 1879. november 18. – Budapest, 1945. január 10.): író, állatorvos, a higiéniai, majd alkattani szempontú kórbonctan, az élelmiszerhigiéniai-szervezés egyik úttörője. Elemi iskoláit Békésen, a középiskolát Gyulán végezte. Budapesten szerzett állatorvosi oklevelet. 1905-ben vezetésével nyílt meg a lóvágóhíd, amit nyugállományba vonulásáig (1940) vezetett. Publicistája volt A Hétnek, a Pesti Hírlapnak, a Népszavának. Legfontosabb kórbonctani kutatásai 1920-1945 között az alkattan, a pigmentáció, a belső szekréció kérdéseire, az öregedés problémájára vonatkoztak, főként a melanosarcomák (festékes daganatok) tekintetében mutattak új irányt az állati és emberi patológiában egyaránt. Hauser Emma orvos, nőgyógyász férje, Rónai Mihály András író, költő, műfordító apja, Rónai Dénes fotográfus és Rónai Hermin színséznő testvére és Székely Aladár fényképész unokatestvée. Családjának több tagjával együtt lelőtték a budapesti Liszt Ferenc tér 8. előtt 1945. január 10-én.
Dr. Sándor Imre (Iriny, ma Romániában Irina, 1887. augusztus 13. – Pusztavám, 1944. október 16.) Középiskolát az egri Állami főreáliskolában végezte, 1905-ben érettségizett. 1911-ben szerzett orvosi diplomát. 1913-ban telepedett le Egerben, ahol körorvos, majd az egri járás helyettes orvosa lett. Az I. világháborúban a fronton szolgált, főorvosi rangban szerelt le, majd visszatért Egerbe. Munkája során anyagi segítséget is nyújtott betegeinek, így a városban a „szegények orvosa”-ként emlegették. Rendelője a Kállay Zoltán utca 19. alatt volt. 1944 októberében a dunántúli Pusztavámon volt a jolsvai törzs- és orvos században, mikor elérkezett hozzájuk Horthy Miklós proklamációjának és a „kiugrásnak” a híre. A proklamációt ujjongással fogadó zsidó munkaszolgálatosokból álló századot kivégezte egy közelben állomásozó SS-különítmény, melyet a németajkú helyi lakosság riasztott. Itt ölték meg dr. Gyárfás János kórházi belgyógyászt és dr. Szabó Jenő fogorvost is.
dr. Schönberger Soma (1828 – Eger, 1901. július 22.) törvényszéki orvos, a status quo hitközség elnöke, az izraelita iskola megalapítója, az iskolaszék elnöke, Eger város képviselője. Egerbe 1855-ben került. 1000 koronás alapítványt tett szegény gyermekek felruházására, számos tiszteletbeli állásáról lemondott, de végig megtartotta iskolaszéki tagságát. De nemcsak mint orvos, hanem mint ember is kiváló helyet biztosított magának a társadalomban. Ahol közügyekről van szó, mindenütt ott találjuk őt a legelsők között. De, mint magas műveltségű, széles látókörű ember a tanügy terét választotta leginkább működése teréül. Családjáért is mindenre képes volt, gyermekei a leggondosabb nevelésben részesültek. Művelt és finom felesége Kohn Erzsébet és gyermekei dr. Szegő Kálmán dr. abbáziai főorvos, Szegő László egri gyógyszerész, dr. Szegő Elemér budapesti ügyvéd, a Pesti Napló közgazdasági szerkesztője és lányai dr. Sidlauer Ármin orvos felesége és Pollák Kázmérné, miskolci gyáros neje voltak.
Dr. Schwartz Sándor (Eger, 1863. – 1936 után) Szülővárosában érettségizett. Budapesten a Szent Rókus kórház különböző osztályain működött 1890-ig, mikor is szülővárosában nyitott rendelőt. A világháború két első évében, mint osztály főorvos csapatkórházban teljesített szolgálatot. A II. osztályú vöröskereszt díszjelvény tulajdonosa. 1901-ben tb. vármegyei főorvos. 1935 óta tb. Elnöke a MOOSZ Heves megyei fiókszövetségének.
dr. Szász Endre (Eger, 1900. – ) Pécsett a m. kir. Erzsébet Tudomány Egyetemen 1926-ban avatták orvossá. 1927-ben került Egerbe, ahol azóta folytatott általános gyakorlatot, mellette diathermia és kvarckezelést nyújtott. Az egri Tornaegylet alelnöke és orvosa. Szép eredményeket ért el a sakkozásban és hangversenyeken gyakorta szerepelt zongorajátékkal is. 1942. január 17-én dr. Kun Andrással együtt nemzetvédelmi és családvédelmi érdekekből internálták, de miután a lakosság vádjai alaptalannak bizonyultak január 28-án szabadon bocsátották őket. Innentől nincs több adat róla.
Bába:
Klein Pálné klinikai gyakorlattal bíró szülésznő volt. A Vörösmarty utca 1. alatt dolgozott, majd a Szvorényi út 35. alatt. 1935-ben megvádolták azzal, hogy tiltott műtét következtében mérgezést kapott és meghalt egy egri keresztény cselédlány. Bár a szülésznőt a cselédlány barátnői is mind szakmailag, mind emberileg védték, többé nem esik róla szó.